Projektek

12 diákunk az Erasmus+ tanulói ösztöndíjprogram keretében két hetet töltenek Görögországban. A Projektszám: 2024-1-HU01-KA121-VET-000212804. Az alábbiakban rövid beszámolókkal jelentkezünk naponta a görögországi mindennapjaikból.

Erasmus + diákmobilitás 1.nap:

Ma reggel 6:30-kor útnak indultak diákjaink, akik az Erasmus+ tanulói ösztöndíjprogram keretében két hetet töltenek Görögországban. Ez az időszak nemcsak szakmai tapasztalatszerzésről, hanem élményekről, új kultúrák megismeréséről és önállósodásról is szól.

Erasmus + diákmobilitás 2.nap:

Mindenki remélhetőleg kipihente magát, kaptunk bőséges reggelit. 11-kor volt egy eligazítás és után szabad program. Megnéztük a tengert és kincseket gyűjtöttünk a parton. Páron röpiztek. 

Erasmus + diákmobilitás 3. nap:

Egy időre letettük a lazulást és a pihenést, és a csapat belevetette magát a tanulásba. Délelőtt a gazdmenesek kaptak betekintés a közgazdaságtan alapfogalmaiba, a mikró és makroökonómiába, a monetáris és a fiskális politikába. Megtudhattuk, hogy hogyan működtek a céhek, és hogy kellett az a gőzgép, hogy eljussunk oda, hogy Henry Ford gazdasági GPS-e benyomja az újratervezést, amikor is a munkás unalmasnak találta a monoton melót. És megszületett a "fordizmus". De még nem álltunk meg itt, mert megnéztük hogy a matek és a közgazdaságtan közötti szerelmi szálak hogyan vezetnek függvények születéséhez és hogyan kell értelmezni őket. Délután az IT-s srácaink kaptak kiképzést robotikából, és miután átfutottuk a számítógépek és robotok történelmét, eljutottunk az önvezető mezőgazdasági gépekhez és a Boston Robotics táncoló, ugrabugráló, küldetést végrehajtó robotjaiig. Megtudtuk, hogy egy robot nagyjából egy másodperc alatt rak ki egy rendesen összekevert Rubik kockát és hogy az olyan gyárakban, ahol robotok dolgoznak, sötét van, mert nincs szükségük fényre. Ezután a srácok belevetették magukat Lego robotok programozásába, ami a végén egy nagy robot szumo bajnokságba torkollott. Rendkívül izgalmas volt és a lányok megjegyezték, hogy ez jobban érdekelte volna őket is, mint Henry Ford okos megoldásai. Este mindenki ügyesen megírta a munkanaplóját. Holnap a Meteorákhoz megyünk.

Erasmus + diákmobilitás 4. nap:  

Miután kis csoportunkban tudatosult, hogy a nap reggel a tengernél kel fel, elhatároztuk, hogy megnézzük ma a napfelkeltét. A tegnap esti lelkes csapatból csak páran mertek vállalkozni a Zombik hajnala újraforgatására a tengerparton. Gyönyörű napfelkeltének lehettünk tanúi, majd megfordulva az Olympos napsimította, havas hegycsúcsaiban gyönyörködhettünk. Délelőtt elmentünk, hogy megcsodáljuk a Meteorákat és a hat kolostor közül meglátogassuk a Varlaam-kolostort. Angol nyelvű idegenvezetést kaptunk, magyar fordítással. Megtudtuk, hogy nem is olyan régóta lehet lépcsőn felmenni a kolostorhoz, előtte hálós felvonószerkezetet használtak, ami nem mindig jelentette a sikeres megérkezést. A sziklák tetején a vízhiány jelentette a legnagyobb problémát, ezért nagy ciszternákat vájtak a sziklába, hogy felfogják az esővizet. Az egyik ilyen ciszterna 12ezer liter víz befogadására alkalmas. Lefelé jövet szemerkélő eső kapott el minket, de egyben leértünk és fáradtan hazaindultunk. Errefelé temérdek kóbor macska és kutya van, de sajnos nem szabad őket simogatni, dögönyözni. Görögország hegyes-dombos tájai továbbra is ámulatba ejtőek. A szállásra visszaérve néhány szuvenírrel lett gazdagabb a csapat, amit sorsoláson nyerte.

Erasmus + diákmobilitás 5. nap: 

Újra gyönyörű reggelre ébredtünk, a tengerpart tündökölt, az Olympos pedig méltóságteljesen tekintett végig a tájon. Mondhatnám, hogy "Easy like Sunday morning..." mert ez a vasárnap úgy indult. Egy csokor virág azoknak, akik lehetővé teszik, hogy itt legyünk. Köszönjük! Kedvesek, odahaza, a szívünkben vagytok, gondolunk rátok. Ajándékunk a képeknél. Délután tanúi lehettünk egy kis tengeri horrornak, amikor a tenger egy óriás teknős bomló tetemét sodorta partra, majd irányba vettük Zeusz isten fürdőkádját, ahol, a mitológia szerint a szeretői illatát mosta le, nehogy a felesége, Héra, aki rendkívül féltékeny nő volt, megérezze rajta és kő kövön ne maradjon. Ezt negértem, szép az az Olympos, jobb, ha egyben van. Egyébként, tudtátok, hogy Zeusz isten háromszor is szerepel Herkules családfájában? Ő volt az apja, a dédnagyapja és egy sokadik ük őse. Busszal Litóchoroba mentünk, majd egy kis emelkedős séta után egy kiépített erdei ösvényen találtuk magunkat. Jó pár tériszonyos sóhaj után elértünk a csopogóktól hangos "fürdőkádhoz". Visszafelé hihetetlen látvánnyal tárult elénk az Égei-tenger. Litóchoro központjában gyűlt össze a csapat, majd egy égei-tengeres csoportképpel hagytuk itt a tájat. A srácok este még röpiztek egyet, páran a kedvenc cukrászdánk kínálatát próbáltuk tovább.

Erasmus + diákmobilitás 6. nap:

Napos, fényes reggel és 21 Celsius fokot jeleztek előre, de már tudjuk, hogy ez a tengerparton sokkal többet jelent. A mai nap újra a tanulásról szólt, de még reggel maradt egy kis idő a napozásra és kreatív tevékenységre a parton. Az Olypmos olyan volt, mintha Zeusz pipára gyújtott volna. Aztán 11 órától a gazdmenesekkel megmerülhettünk a makróökonómiában Giannis-szal, és most már olyan fogalmakat is tudunk angolul, mint a költségvetési korlátok (budget constraints), előzetesen felmerült költségek (sunk cost) vagy az árualapú valuta (commodity backed currency). A csökkenő hozam törvényét (law of diminishing returns) is megértettük, hogy aztán a józan észt feltételezzzük (assumption of rationality) a kedves fogyasztókról és a "gonosz" vállalatokról. Az óra végére még a pénz történetébe is belekezdtünk. Kihasználtuk a jó időt a tengerparti napozásra és délután az IT-s srácok folytatták utazásukat a robotika világában. Ma úgy építették és programozták a robotot, hogy tic-tac-toe játékon tudjon bábut elhelyezni. Ééééés, nyertek! Hiába, ügyesek és okosak. Még Dimitris, az IT tanár is megdicsérte őket, hogy nem csak össze-vissza pakolászták a bábukat, hanem stratégia volt mögötte. Estére hivatalosak voltunk egy görög estre, ahol a görög zenébe és táncba kóstolhattunk bele, volt, aki majdnem a medence vizébe is. A táncosok hatalmas bulit indítottak be, ahogy körbe-körbe táncoltunk a medence körül, majd egy modern diszkó feelingbe csapott át a tánc. Aztán folytatták előadásukat, ahol volt férfihason lépkedés és leányok asztalon táncoltatása, miközben a férfinép körbetáncolta őket. 11-ig tartott a mulatság, végül mindenki visszaindult a maga szállására, ki busszal, ki gyalog. Azon tűnődtem, hogy akik eljöhetnek ide, élvezhetik a napot, a tengert, a gyönyörű tájat és a kedves görög emberek vendégszeretetét, azok érzik-e, hogy milyen kiváltságos helyzetben vannak? Hogy mekkora ajándék, amit kapunk, hogy itt lehetünk, új dolgokat tanulhatunk és megismerhetünk egy másik kultúrát? Bárhogy is jutott el hozzánk ez a lehetőség, hálásak vagyunk érte! Köszönjük, Erasmus+, köszönjük, Görögország! És, akiknek még nagy köszönettel tartozunk, az otthoniak, akik lehetővé tették, mert helytállnak helyettünk, mert támogatnak minket. Szeretettel gondolunk rátok!

Erasmus + diákmobilitás 7. nap:

Hűvös szél érkezett az Olympos havas csúcsai felől, tehát ez nem egy napozós, fényben fürdős napnak indult. A ma reggeli közgáz órán megint többek lettünk jó néhány szakkifejezéssel, miközben körüljártuk a kereslet-kínálat témakörét (demand-supply) és megtudtuk, hogy vannak törvényeik és hogy ha mobiltelefont akarunk vásárolni, akkor az emberek milyen gondolatok mentén választják egyik vagy a másik márkát. Ma picit lassabban kattogtak azok a fogaskerekek, amikor megkaptuk az óra végi ismétlő kérdéseket. Hiába, a görög est hatása nem múlt el nyomtalanul. Az óra után elmentünk a tengerpartunk legdélebbi részére meginni egy kávét Giannis-szal, a közgáz tanárral, akiről kiderült, hogy rendkívül jó töriből is. Bár én ismerném úgy a görög törit, ahogy ő tudja a miénket. Remek beszélgetést folytattunk gazdaságról, politikáról és a görög kultúráról. Délután a srácok IT órája következett, ahol még mindig a Lego Robinkon dolgoztak, újabb feladatot adva neki. Most egy fekete vonal mentén kellett végigmenjen és most már volt színérzékelője. Meg kell jegyeznem, hogy a mi robotunk tudott legtovább az úton maradni, a lengyel diákoké viszont egy igazán izgalmas Lego szörnyeteg lett. A képen látható térkép Nagy Sándor birodalmát ábrázolja és a robotbajnokságokhoz használják. A fekete vonalak falakat jelentenek vagy útvonalakat, amiket a robotoknak követniük kell. Pontos programozást igényel, hogy a robot ne cikcakkban haladjon. A reggel beígért eső végül kifulladt egy látványos villámban az éjszakai tenger felett.

Erasmus + diákmobilitás program 8. nap

Ma korán kellett kelni, elutaztunk ugyanis Skiathos szigetére. Elég hosszú utunk volt, olajfaligetek mellett, először busszal két óra. Majd következett a hajókázás. Pár ijedt reggeli hang után, hogy "Jaj, ha hajózunk, én hányni fogok!" jelenthetem, hogy senki sem hányt. Tény, hogy kapkodták a csajok a Deadalont, mint Dr House a Vicodint. 

Szerencsések voltunk az időjárás tekintetében, mert szikrázóan napos, meleg napunk volt. Kostas kapitány hajója szelte a habokat és dacolt még a hajunkat gubancoló széllel is. Közben a hajón egy mókamester próbálta lekötni a fiatalokat. Voltak a hajón még románok, lengyelek és magyarok. Totál felkészült volt a srác, még Kis Grófotól is játszottak zenét. Szóval, nagy buli volt. 

Aztán megérkeztünk a szigetre, ahol egy röpke idegenvezetés kaptunk és megtudtuk, hogy Skiathos a szimbolikus születési helye a modern görög zászlónak, ugyanis itt gyűltek össze 1807-ben a görög szabadságharcosok és esküt tettek az oszmán uralom ellen, majd felvonták a 9 sávos görög zászlót. A 9 sáv a forradalom jelmondatának 9 szótagját jelképezi: „Ελευθερία ή Θάνατος”

(„Szabadság vagy halál”). Ebédre az El Grẽco vendéglő vendégei lehettünk. Szuperül csinálják a gyrost. Ezután nekivághattunk a város kis fehér sikátorainak, ahol egymást érték az ajándék, ruha és ékszerboltok. A város felett, csekély számú lépcsőt megmászva, gyönyörködhettünk a kikötőre és a városra nyíló kilátásban. Majd mindenki igyekezett időben visszaérni a hajóhoz, mert, ahogy megtudtuk, a hajóknak kikötési engedélyük van, ami csak adott időre szól, ha tovább maradnak, büntetést kell fizetniük. 

Skiathos városából továbbhajóztunk és csillogó homokú parton kötöttünk ki, Koukounaries Beach-en, - a neve tobozt jelent - ahol lehetett fürödni is. Skiathos sziget délnyugati részén található és mivel a sziget alapja csillámpala és kvarcos pala, a hely különlegessége, hogy a tenger és a szél homokká őrli és csillogó homokként teríti szét a parton.  Gyakran 'Chrysi Ammos'-nak, vagyis Aranyhomoknak is nevezik ezt a partot. Egyórás fürdőzőidő után visszatértünk a hajóra és folytattuk az utunkat hazafelé. Útközben sirályok repültek, vitorláztak a hajó mellett, olyan látványt nyújtva, mintha lebegnének a levegőben. Aztán buszra szálltunk és egy sokkal csendesebb etap következett, hiszen mindenkit kifújt a szél és kiszívott a nap. De a tintakék tenger felejthetetlen, még akkor is, ha nem találkoztuk delfinekkel a visszaúton.

Erasmus + diákmobilitás program 9. nap

Ma újra órák következtek. Délelőtt közgazdaságtan óra volt, Giannis-szal és ma a globalizáció témáját jártuk körül, megnézve az előnyeinek, a total advantage (összesített előny) és a coparative advantage (komparatív előny) fogalmát, majd a hátulütőit is.

Végül az órát a kölcsönösen előnyös kereskedelem komparatív előnyeivel (mutual beneficial trade with comparative advantage) zártuk. 

A délutáni IT óránk kicsit rövidebb lett, de annál érdekesebb volt. A srácok ma a robotot arra programozták, hogy egy műanyag poharat mozgasson, tehát odamenjen érte, elkapja a karjával és magával húzza. Robink kapott egy magyar zászlót is jelzésként és az óra végi bajnokságon (a melyik csapat robotja tud előbb elvinni több poharat a pályáról) a mi csapatunk nyert. Hát hiába, ez nem lehetett kérdés. 

Estére leszakadt az ég és az Olympos havas csúcsai rózsaszínűek lettek, majd szinte lángba borultak a lemenő nap fényében. A tengerparti látvány is csodálatos volt.

Erasmus + diákmobilitás program 10. nap

Tündöklő, bárányfelhős reggelünk után elindultunk Nei Poriba, a piacra. A csajok komolyan rákészültek a piacozós outfit-re és nekivágtunk a kétórányi shoppingolásnak. Szerintem, volt ezen a piacon minden, a zenélő egérfogótól a toronyóra láncig. Szerintem, mindenki megtalálta az, amit keresett. Volt itt görög-keleti pap, aki jó pénzért árult füstölőt, halárus, görög turi, gyümölcsök, zöldségek, fűszerek, kínai bóvli. Halárus... a déli melegben érkeztünk, és ezzel talán elmondtam mindent, a szagát nem tudom csatolni, de a kép alapján mindenki érezheti. 

Fűszerek... Hatalmas zsákokban oregánó, tzatziki fűszer, ánizs, babérlevél és... sáfrány. Mert India után Görögország a második legnagyobb sáfránytermelő. Ettől szép sárga a rizs, a krumpli, amiket a hotelben kapunk. Az árus bőkezűen merített mindegyik fűszerből. 

Az egyik idős hölgy, akihez már másodszor tértünk vissza sárgabarackért, éppen banánt evett ebédre, és ahogy meglátott minket, azonnal vágott nekünk, és megetetett minket az ebédjéből. 

Nei Pori középpontjában a Szent Marina templom van, jól látható mindenhonnan, tájékozódási pontnak kiváló, ha az ember elkeveredne a piacon. A gyorsan szétszéledő banda, egy idő után összeverődött egy fa alá a déli melegben, majd visszaindultunk. 

A nap hátralévő részében a medencét, a strandot élvezhettük, vagy éppen szív alakú kavicsokat szedegethettünk a parton. Lépten-nyomon találni egyet.

Öröm volt látni, hogy kis csapatunk kapcsolódik más iskolák diákjaival. A fiúk is találtak olyat, akivel közös az érdeklődésük és a lányokat is körüludvarolta pár új srác.

Erasmus + diákmobilitás program 11.nap

Ma Thessalonikibe látogattunk, tőlünk bő egy órára volt az autópályán. A Nagy Sándor téren tett le minket a busz és mindenki mehetett amerre látott, kit a történelmi és kulturális látnivalók ragadtak magukkal, kit a nagyvárosi shopping hangulata. 

A Fehér Torony, mely egyben Thessaloniki egyik szimbóluma, hat emeleten várja az idelátogatókat. Amennyiben a turista még nincs 25 éves és valamelyik EU tagállamból jött, úgy ingyenesen járhatja végig a város történelméről szóló tárlatot. Több nyelven kaphatunk audio idegenvezetést egy QR kód beolvasása után. Rendkívül érdekes, informatív idegenvezetés volt, majd a torony tetején körbesétáltunk és gyönyörködtünk a tenger látványában. A promenádon sorra követik egymást a látnivalók, Nagy Sándor lovas szobra, Nikiforos Theotokis szobra, George Zongolopoulos Esernyők szobra és kicsit beljebb egy parkban a Wishing tree - vagy kívánságfa - ami egy kékre festett fa alakú szobor, melynek ágairól színes üvegfiolák lógnak, melyek az álmokat és a vágyakat szimbolizálják. 

Éppen megebédeltünk, mire leszakadt az ég. De tényleg. Ilyen zuhéban még nem volt részünk itt Görögországban. Senkit sem kellett unszolni, hogy időben jelenjen meg buszérkezésre, sőt, alig vártuk, hogy megérkezzen, mert beszorultunk egy kioszk vékony teteje alá. 

Visszafelé kiterjedt rizsföldek mellett haladtunk el. Már tudom, honnan származik az otthon is kapható görög rizs.

Este ünnepeltünk, Virág 18 éves lett és ha már szülinap, akkor torta. Remélem, mindenkinek ízlett. Sajnos, az időjárás visszatartott minket egy hajnalig tartó bulitól, mert továbbra is szakadt az eső, de legalább időben ágyba kerültünk.

Erasmus + diákmobilitás program 12.nap

Ma Skotina ófalu részébe látogattunk el. Bár Skotina ezen része újabb építésű, mégis, ez az ófalu, mert a házak megőrizték régi kinézetüket. Annak idején, amikor Skotinában leprajárvány tört ki, az egészséges emberek felköltöztek a hegyre, hogy ne fertőződjenek meg.

A faluban kb 35-en laknak, és két ajándékbolt kínál érdekesebbnél érdekesebb dolgokat. A boltokat egy testvérpár vezeti, akik leginkább vörös hajú, kék szemű britekre hasonlítanak, de kérdésemre elmondták, hogy a dédnagyanyjuk nézett ki így, és hogy az eredeti macedón karakter nem fekete hajú, sötét szemű - ez az ottomán uralom idején terjedt el.

A boltban kóstolhattunk különböző mézeket, kipróbálhattunk és vehettünk kecsketej alapú testápolót és egyéb kozmetikumokat, olívaolajos testolajat, és kóstolhattunk gránátalma likőrt és tsipourot, ami görög törkölypálinka, (40-45%-os). Itt is mindenki megtalálhatta, amit keresett. Gyönyörű kilátás nyílt az öbölre és a falura.

Majd visszaérkezés és gyors ebéd után maroknyi csapatommal elindultunk, hogy bevegyük Platamon várát. Mentek is, mint a zergék, hosszú lábaikon, én meg... nos, a görög ételekkel jól tartott testem, kicsit lassabb tempóba közelítette a várat.

A tengerpart fölé magasodó vár a bizánci korban épült és tőlünk kb egy 45 perces, erősen emelkedős sétára volt. De megérte. Az elénk táruló látvány varázslatos volt. Sajnos, a bástyára nem lehet felmenni és a falakon járni is veszélyes. Azért pár fotó erejéig felmásztunk a gyilokjáróra. A vár körül folytattuk sétánkat, ami hamar átcsapott erdei túrázásba. Mintha a bozót és az erdő vetett volna ki magából, egyszer csak ott találtuk magunkat a vasútállomáson, ami jó hír, hiszen nincs messze onnan egy kiváló fagyizó. Maroknyi, bár lelkes csapatom megérdemelt egy fagyit a hazaútra. Természetesen ezt a túrát a legmelegebb időben csináltuk végig. Majd a tengerparti napozást hideg szél és eső szakította félbe. A görög tenger még a borús éggel is felejthetetlenül zöld.

Erasmus + diákmobilitás program 13.nap

Az előző este esőjének párája lomhán szállt fel reggel az Olympos lankáiról. A tenger csendes, alig hullámzó, a part néptelen volt. A mai nap már a készülődésről szólt, még mindenki elfutott beszerezni pár szuvenírt, és együtt is elmentünk vásárolni egy szupermarketbe, hogy felkészüljünk a hosszú útra. Majd a délután a pakolás, csomagolás jegyében telt.  Még egyszer összehívtam a csapatot a partra, hogy megmutassuk az otthoniaknak, hol jártunk, és természetesen, Perczeles pólóban. Kegyesek voltak hozzánk az Olympos istenei, hogy utunk során végig kellemes időjárás volt és a programok egytől egyig megvalósulhattak. Úgy gondolom, mindenki élményekben gazdagon tér majd haza, talán egyszer az unokák is hallanak arról, amikor a papa, vagy a mama elment Görögországba tanulni.

Késő délutánig ücsörögtem a parton, nehéz volt elszakadni a tengertől.

Erasmus + diákmobilitás program 14.nap

Eljött a hazatérés napja. A buszunk 4:30-kor indult, és bár hosszú út állt előttünk, sokkal felkészültebbek voltunk, mint amikor jöttünk. Tudtuk már, hogy több órás netmentesség vár ránk, ezért a fiúk sorozatokat és zenét táraztak be, nehogy unatkozzanak az úton.

Azt mondják, hogy a hazaút mindig rövidebb. A magyar határon történt hosszabb időzésünket leszámítva úgy jöttünk át az országokon, mint kés a vajon. Gyönyörű napfelkelténk volt és olyan volt, mintha magunkkal hoznánk a napfényt és a nyarat.

Észak-Macedónia dimbes-dombos tájait simogathattuk újra a tekintetünkkel, és ahogy a nap kelt, éreztem, hogy ennek itt még nincs vége, jövünk mi még Görögországba...

Köszönjük Erasmus+ a lehetőséget, az élményeket, az új ismereteket, a szépséget, ami a szemünk elé tárult!